Hirek arrow Hirek arrow ELŐLEGBEKÉRÉSES CSALÁS
EnglishMagyar
ELŐLEGBEKÉRÉSES CSALÁS PDF Nyomtatás
Az előlegbekéréses csalás, vagy más néven 419 Nigériában azt a fajta csalást jelenti, amikor a csalók a célszemélytől előleg befizetését kérik azzal a magyarázattal, hogy abból adót, közvetítői jutalékot, kenőpénzt, stb. fizetnek majd ki. A csalók magyarázata szerint az összegre abból a célból van szükség, hogy végrehajthassanak egy üzleti tranzakciót, akár valós a szóban forgó üzlet, akár nem. A “419” kifejezés a Nigériai Büntető Törvénykönyv azon szakaszáról kapta a nevét, amelyik ezt a típusú bűncselekményt írta le, mielőtt 1995-ben életbe lépett volna a 13. számú Rendelet az Előlegbekéréses Csalásról.
 
Az előlegbekéréses csalást a kiszemelt áldozatokkal szemben általában a következő típusú, hamis információkat tartalmazó levelekkel kezdeményezik:
  • Dollármilliók megszerzésének lehetősége túlszámlázott nigériai szerződésekből;
  • Dollármilliók megszerzésének lehetősége elhunyt rokonok után;
  • Gépkocsi, számítógép, orvosi műszer, stb.  adásvételi szerződések több millió dollár értékben;
  • Kőolajeladás.

A csalók kéréseit a gyanútlan áldozatok kezdetben minden további nélkül teljesítik. A szóban forgó levelek könnyen kísértésbe ejtik áldozatukat, mert azt sugallják, hogy a címzett rendkívül könnyen juthat pénzhez. Ezért amikor a csalók banki adatokat, üres vállalati fejléces papírokat és kitöltetlen vállalati pro forma számlákat kérnek, azokat könnyedén meg is kapják.
 
A csaló levelek írói gyakorta azt állítják magukról, hogy magas társadalmi rangú személyek, és olyan hangzatos, de hamis előnevekkel látják el magukat, mint Alhaji, Dr., Herceg, Mérnök, Főnök, vagy H. R. H. (Őkirályi Magassága). Általában magasrangú pozíciók betöltőinek vallják magukat, mint pl. ügyvezető igazgató, elnök, vezérigazgató, stb., méghozzá olyan kormányhivataloknál, mint a Szövetségi Pénzügyminisztérium (FMF), a Nigériai Jegybank (CBN), a Nigériai Nemzeti Olajtársaság (NNPC), a Nigériai Állami Pénzverde (NSPMC), a Nigériai Telekommunikciós Vállalat (NITEL), a Nigériai Posta (NIPOST), vagy a Védelmi Minisztérium (MOD).

A megkeresett személy állítólagos haszna a tranzakcióból a levelek szerint az, hogy minimális energiabefektetéssel óriási összegekre tehet szert. Pénzátutalások esetében általában az a fő vonzerő, hogy a levél címzettje a teljes szóban forgó összeg 30-40%-ára rúgó jutalékra tehet szert.
 
Az előlegbekéréses csalás elkövetői röviddel az első kapcsolatfelvételt követően ismét felbukkannak, miután a kommunikáció megfelelő csatornáit biztosították maguknak. A legkülönfélébb indokokkal több alkalommal igényelnek pénzt a címzettől, miközben az egyik indoklás észrevétlenül átfolyik egy másikba, egészen addig, amíg az áldozat már nem hajlandó további kifizetésekre, miután ráébredt, hogy az egész tranzakció az ő rászedését célozta.
 
A csalók általában az alábbi indokokkal kérnek pénzt az áldozattól:
  • 5% átutalási díj
  • 1% a jogi költségekre
  • a munka befejezését igazoló dokumentum kiállításának költségei
  • örökösödési illeték (olyan összegek esetében, amelyek állítólagos végrendeletekből származnak)
  • általános forgalmi adó (ÁFA), jövedelemadó.

A fentiekhez hasonló követeléseket a kormány által kötött szerződések nem tartalmaznak. Ezek kizárólag a csalók azon trükkjének részei, amivel a gyanútlan áldozatokból pénzt szednek ki.

Az előlegbekéréses csalók áldozatai elsősorban külföldi állampolgárok, akiket fondorlatos levelekben hívnak meg az országba, illetve befektetők, akiket, miután valós üzleti céllal érkeztek az országba, a csalók mesterkedéseiken keresztül tisztességtelen és komolytalan tranzakciókba csábítanak bele azzal a nyilvánvaló szándékkal, hogy megkárosítsák őket. Ilyen külföldiekről a csalók könnyedén szereznek be információkat katalógusokból és vállalati honlapokról.
 
Mit tegyen Ön?

Amennyiben olyan levelet kap, amelynek láttán fentiek alapján felmerül Önben a gyanú, hogy csalásról lehet szó, a következőket teheti:
  • Azonnal tegyen feljelentést az Önhöz legközelebb eső rendőrségen.
  • Tegyen bejelentést az országában található nigériai nagykövetségen.
  • Ha mindenképpen válaszolnia kell, adjon negatív választ és függesszen fel minden további kommunikációt a levél íróival.
  • Küldje el a kapott levelet bármelyik nigériai nagykövetségnek.

Mit ne tegyen?
  • Ne válaszoljon a csalók leveleire sem e-mailben, sem faxon, sem telefonon.
  • Ne egyezzen bele semmilyen találkozóba, sem a saját országában, sem Nigériában, sem más országban.
  • Semmilyen körülmények között ne fizessen ki pénzt.
  • Semmiképp ne adja meg bankszámlaszámát, mert becsaphatják.
  • Ne hagyja magát meggyőzni olyan dokumentumokkal, amelyek a Nigériai Szövetség Kormány, a Nigériai Jegybank, a Nigériai Nemzeti Olajtársaság vagy bármely más nigériai kormányszerv fejlécét/logóját tartalmazzák.
  • Ne fogadjon el semmilyen ajánlatot, melynek értelmében az Ön bankszámlájára pénzt utalnának. A pénzt nem fogják Önnek átutalni.
  • Minden esetben tudja biztonságos körülmények között alapvető adatait és dokumentumait, mint pl. bankszámlaadatai, útlevele, személyi igazolványa, fax/telefonszámai, biztosítási iratok, fejléces cégpapírok, szerződések, stc.
  • Ne folytasson hosszadalmas kommunikációt a levél feladóival, mert ezzel csak belebonyolódik egy egyébként elkerülhető zavaros helyzetbe.
  • Ne adjon ki dokumentumokat vagy információkat sem önmagáról, sem üzleti ügyeiről, különös tekintettel a banki és útlevéladatokra, ezek ugyanis alapját képezhetik az Önnel szemben elkövetendő csalásnak.

 
MINTALEVÉL 1
MINTALEVÉL 2
MINTALEVÉL 3